Egy tündöklő csillag a hazai popvilágban. Nem húzta az időt. Mitológiai hasonlattal élve, mint Pallasz Athéné, teljes fegyverzettel pattant elő. (Zeusz szerepében - hogy a játékos hasonlatnál maradjunk - édesapja, Király Tamás. De meghatározó az egész család muzikalitása.)

Király Linda, énekesnő. Ifjú kora ellenére abszolút kiforrott, karakteres hang tulajdonosa. A hazai popvilág először zavarba is jött. Csak így, ilyen magától értetődően tehetséges?!

Sőt. Az adottságokkal mesterien bánik. De - mint minden önmagáról felelősséggel döntő tehetség - tudja, hogy csak azzal foglalkozhat, amihez személyiségének köze van.

- Kiskorom óta tudom, hogy a kreatív oldalon van a helyem, a hagyományos iskolákat nem nekem találták ki - jelzi, hogy ösztönösen ugyanazt az utat választotta, mint a matekból bukdácsoló Einstein vagy a gimnáziumból kicsapott Nobel-díjas Thomas Mann. Az önnön indíttatásához hűséges, ragaszkodik saját pályájához.

- A zene mindig körülöttem volt, a családomban muzikális vidámság uralkodott - érzékelteti a segítő erők milyenségét. Úgy látszik, ilyen alkattal született, akinek szívesen segítenek.

- Tizenhárom évesen klasszikusokkal kezdtem, és szerettem volna színpadra kerülni újra - meséli lelkesen, hogy milyen óriási lehetőség, hogy Az Operaház fantomjában őt választották ki az egyik Christine szerepére. ("Mind a hárman hozzuk saját karakterünket egy picit, és nemhogy féltékenység nincs közöttünk, de kifejezetten baráti kapcsolatban vagyunk. Bíró Esztert régóta ismerem, nagyon szeretem, Mahó Andinak gyönyörű hangja van, és mindketten sokat segítettek nekem.")

Ami a civil életben sajátos, megkapó bájt ad Király Lindának, az ellen most komoly gyakorlásokkal küzd. Az pedig amúgy tökéletes magyar beszédének amerikai akcentusa. Keményen dolgozik ezen, s biztatóan halad. Van, aki azt feltételezi róla, hogy sebezhető ez a tengerentúlról hozott nyíltszívűsége...

- A tapasztalatok engem is tanítanak, nem hinném, hogy olyan naiv lennék, mint amit esetleg gondolnak rólam. Persze az érzékenység, ami a művészi munkához kell, az sebezhetőség is, de a magam módján azért megvédem magam. És amit tanulok, azt remélem, hogy hasznosítom a pályámon.

Az emberi kapcsolatok, jellemek megismerése nagy érték a színészi feladatoknál. Christine megformálásában sok megfigyelés, elemzés segíti, hogy lélektani mélysége is legyen a karakternek.

- Nem állítanám, hogy kimondottan pozitív szereplő lenne, ez elég egyértelmű, ahogy a férfiakkal játszik ez a "szegény, naiv kislány", aki persze egyáltalán nem olyan ártatlan... Amit értékelek benne - fűzi hozzá Király Linda

-, az az, hogy céltudatos énekesnő, aki tudja, mit akar és mit szeret.

A jellegzetesen XIX. századi romantikus történet zenés színpadi változata napjainkban is elragadja a közönséget. Hogy ennek mi lehet a megfejtése, arról így vélekedik Király Linda:

- Én mint alapvetően romantikus, szerelmes típus megértem, hogy az érzelmek kortól függetlenül hatnak. A viszonzatlan szerelem szomorú története pedig minden érzékeny embert megérint lelkileg. Az Operaház fantomja segít abban, hogy ezt ne csak belássuk, de át is érezhessük...